Hétvégén a barátnőm jött hozzám, kimentem elé a Délihez. Hazafelé az Árpád fejedelem útján a külső sávban az előttem levő autó nagyon betartotta az ötvenet. Így a belső sávban, két autó között, ahol volt elég hely, az első után kicsaptam az indexet, néztem a visszapillantóban, hogy kényelmesen beférek még, és bevágtam az első autó után. Nem túl szorosan a seggére tapadva, mert az őskövület Toyotámban nincs ABS. Ez a nem megfelelő dinamika felhúzta az utánam jövő furgon vezetőjét, és idegesen rámdudált. Nem éreztem úgy, hogy villogóval meg kellene köszönnöm/bocsánatot kellene kérnem, bőven volt hely mögöttem még. 

Aztán hatvanöt alatt maradtam, mert annyival nem büntetnek még meg. Egy idő után elfogytak a külső sávból, ez már a Lajos utca végén volt, én meg nem mentem ki egyből a külső sávba. Ez már sok volt a mögöttem levő furgon vezetőjének,  elhajtott mellettem jobbról, majd a lehúzott ablakon át kikiabált, hogy:

-BAZDMEG!!!!

Ő a külsőből egyenesen tovább a Lajos úton, én meg kanyarodtam el a Pacsirtamezőre. (Mondjuk, ha kimegyek a külsőbe, akkor pont nem tudott volna menni a Lajos út felé, így még jobb is volt neki, hogy a belsőben maradtam, de mindegy...) Ahogy mentünk tovább az Árpád híd felé, a barátnőm az anyósülésen elkezdett kuncogni. Kérdezem tőle, hogy mi van.

- Á, semmi, csak továbbgondoltam. Akár válaszolhattál volna neki úgy is, hogy "Jó, jó... vacsora után meg is fogom".

Azért előtte néztünk még két részt a Terápia harmadik évadából. Cinivel hármasban, ahogy szoktuk :)